Post by rayete on Sept 11, 2008 13:28:00 GMT -5
Név:Rayete
Faj: Ember
Nem:férfi
Kit szolgálsz:Semleges vagyok
Személyazonosság:Semleges
Születési helye:Brí
Kor:23
Testmagassága:2 m
Testsúlya:90 kg
Szeme színe: Piros
Haja színe: Fekete
Bõre színe: Bőr szinű
Különleges ismertetõjel:A szeme piros a jobb kezén még mindig meg van a pók marás nyoma
Egészségi állapot: A méregtől kicsit legyengült
Történet:
Amikor egyszer 13 évesen az Öreg-erdőben járt testvérével (este) a fák nem vették jó szemmel őket és körbe álták a testvére menekülni próbált de az eggyik fa észrevette szándékait, felkapta és többé nem látta senki. Rayete felkapott két botot és tüzet próbált csiholni de a jobb kezében lévő fa üreges volt és nem vette észre hogy egy mérges pók mászott ki belőle közben a fák egyre jobban közeledtek Rayete észrevette a pókot és egy gyors mozdulattal megpróbálta lesöpőrni de a pók gyorsabb volt és megcsípte Rayete kiabálni kezdett.
-Segitség valaki segitsen kérem.
Nem messze szögdelt Toma aki ezt a notát énekelte:
Hej hó, halihó, no de villa meg olló!
Bumsztara, lallala, favityilló!
Toma koma hej, Toma, bomba-de-dilló!
Meghallótta a segéhykiáltást és elindult feléje, közben notát váltvva ezt énekelte:
Hej hó, hallihó, merre vagy öcskös megy már Toma
Majd ő segít bajodon félni nem kell pillantás és ott van.
Megint nótát váltva:
Hej hó, halihó, la-la, látod-e szívem?
Röppen a seregély, szél szalad a vizen
Bombadil Toma fut gyorsan
Amikor végre oda ért Rayete-hez mér csak a fákat látta hogy valamit kapargatnak gyorsan oda futott, és mivel ő volt az erdő gazdája könnyen elkergette onnan a fákat. Felsegítette, hazavitte kitisztította a pók marást és beszélgettek egymásról.
Felnevelte és 20 éves korára el is ment Toma házából megköszönt mindent.
Toma adott neki egy kardot ami még egyszer egy buckamanonál talált
-A neve Kasabla vigyázz rá majd egy szép napon megmentheti az életed
Ezzel át adta még neki Galuskát (a lovat) és némi ételt.
Utja előszőr völgyzugolyba vitte ott megtanult mindent a természetről és a kard forgatásról.
A pók méreg miatt sokáig szenvedett és élete végéig gyengülni fog miatta. Ugyanis az a pók a legritkább fajta volt ami nagyon szerette a fákat.
Faj: Ember
Nem:férfi
Kit szolgálsz:Semleges vagyok
Személyazonosság:Semleges
Születési helye:Brí
Kor:23
Testmagassága:2 m
Testsúlya:90 kg
Szeme színe: Piros
Haja színe: Fekete
Bõre színe: Bőr szinű
Különleges ismertetõjel:A szeme piros a jobb kezén még mindig meg van a pók marás nyoma
Egészségi állapot: A méregtől kicsit legyengült
Történet:
Amikor egyszer 13 évesen az Öreg-erdőben járt testvérével (este) a fák nem vették jó szemmel őket és körbe álták a testvére menekülni próbált de az eggyik fa észrevette szándékait, felkapta és többé nem látta senki. Rayete felkapott két botot és tüzet próbált csiholni de a jobb kezében lévő fa üreges volt és nem vette észre hogy egy mérges pók mászott ki belőle közben a fák egyre jobban közeledtek Rayete észrevette a pókot és egy gyors mozdulattal megpróbálta lesöpőrni de a pók gyorsabb volt és megcsípte Rayete kiabálni kezdett.
-Segitség valaki segitsen kérem.
Nem messze szögdelt Toma aki ezt a notát énekelte:
Hej hó, halihó, no de villa meg olló!
Bumsztara, lallala, favityilló!
Toma koma hej, Toma, bomba-de-dilló!
Meghallótta a segéhykiáltást és elindult feléje, közben notát váltvva ezt énekelte:
Hej hó, hallihó, merre vagy öcskös megy már Toma
Majd ő segít bajodon félni nem kell pillantás és ott van.
Megint nótát váltva:
Hej hó, halihó, la-la, látod-e szívem?
Röppen a seregély, szél szalad a vizen
Bombadil Toma fut gyorsan
Amikor végre oda ért Rayete-hez mér csak a fákat látta hogy valamit kapargatnak gyorsan oda futott, és mivel ő volt az erdő gazdája könnyen elkergette onnan a fákat. Felsegítette, hazavitte kitisztította a pók marást és beszélgettek egymásról.
Felnevelte és 20 éves korára el is ment Toma házából megköszönt mindent.
Toma adott neki egy kardot ami még egyszer egy buckamanonál talált
-A neve Kasabla vigyázz rá majd egy szép napon megmentheti az életed
Ezzel át adta még neki Galuskát (a lovat) és némi ételt.
Utja előszőr völgyzugolyba vitte ott megtanult mindent a természetről és a kard forgatásról.
A pók méreg miatt sokáig szenvedett és élete végéig gyengülni fog miatta. Ugyanis az a pók a legritkább fajta volt ami nagyon szerette a fákat.